Konzulensi csapatunk olyan egyetemi oktatókból áll, akik már egyenként több 100 szakdolgozat (diplomamunka) sikeres leadásában közreműködtek. Mindemellett saját maguk is folyamatosan végeznek tudományos munkát, publikálást, így a formai követelmények betartatásán túl érdemi segítséget tudnak nyújtani mind a szakirodalom felkutatásában, mind pedig a kutatói munka elvégzésében.
A kiadványban 5 különböző kérdőív teljes kiértékelése található, mely kiértékelések lényegükben azonosak, azonban stílusban egymástól eltérők. Minden egyes kérdőíves vizsgálat elején a kutatáshoz használt kérdőív látható, majd rövid módszertan és a hipotézisek/vizsgálati kérdések alapján az elemzés, melyben a kapott eredmények Excel program segítségével ábrázolt ábrákon kerülnek szemléltetésre.
A bemutatásra kerülő 5 kérdőíves vizsgálat elolvasása után az olvasó könnyedén kialakíthatja saját stílusát mind a kérdőív összeállítás, mind a hivatkozások, mind az ábrázolás, mind pedig a szöveges elemzést illetően, így saját kérdőíves vizsgálatát egyszerűen és gyorsan el tudja készíteni szakdolgozatának írásakor.
Az interjús vizsgálat a szakdolgozatírók egyik kedvelt kutatási módszere, mert a kutatás során általában elegendő 5-6 személyt elérni, míg egy kérdőíves vizsgálatnál legalább 100 kitöltés szükséges. A problémát sokak számára viszont az szokta okozni, hogy mit is csináljanak az interjúztatás során felvett hanganyaggal, hogyan is kellene azt megfelelően formába önteni a szakdolgozatban.
Jelen kiadványban 3 különböző szakdolgozati kutatás interjús vizsgálata kerül bemutatásra. Ezek a kutatások kiváló mintául szolgálnak arra, hogy hogyan is kell egy interjús vizsgálatot egy szakdolgozatban szerepeltetni.
A bemutatásra kerülő 3 interjús vizsgálat elolvasása után az olvasó könnyedén kialakíthatja saját stílusát az interjúk hanganyagainak feldolgozásához és vizsgálati kérdéseinek megválaszolásához.
Anyagot az internetről és a könyvtárból egyaránt beszerezhetsz. Rengeteg kutatás fellelhető már a világhálón, ám fontos, hogy csak és kizárólag megbízható forrást és neves kutató munkáját használd fel. Tehát egy HVG cikk nem forrás! De még a Wikipédia sem! Egy weboldal bejegyzésére pedig csak akkor hivatkozhatsz, ha annak üzemeltetője megbízható...
Általában a szakdolgozat méretét karakterben és oldalban is meghatározzák. Ez általában Bc/BSc-n minimum 70 000 karakter, tehát nagyjából 40 oldal szokott lenni, Mc/MSc-n pedig minimum 90 000 karakter, azaz kb. 50 oldal.
Mint ahogy már olvashattál róla blogbejegyzéseink között, a plagizálás az a cselekedetet, amikor a szakdolgozatíró egy másik (eredeti) szerző írását hivatkozás, forrásmegjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül használja fel szakdolgozatában, ezzel azt sajátjaként tüntetve fel.