A plágium formái

Mint ahogy már olvashattál róla blogbejegyzéseink között, a plagizálás az a cselekedetet, amikor a szakdolgozatíró egy másik (eredeti) szerző írását hivatkozás, forrásmegjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül használja fel szakdolgozatában, ezzel azt sajátjaként tüntetve fel.

A plágiumnak több formája különböztethető meg, melyek Kovács (2013, 90-91. o.) szerint a következők lehetnek:

• "A szóról szóra történő idézés egy publikációból forrásmegjelölés nélkül (ide értendők a szakirodalmi forrásként nem elfogadott dokumentumok is);
• A szóról szóra történő idézés egy publikációból forrásmegjelölés nélkül, utalva egyben arra, hogy az adott mondat(rész) az írásmű szerzőjének saját gondolata;
• Az a fajta tartalomátvétel, amikor az eredeti szövegnek csak néhány szavát cseréli ki a szerző, és elmarad a forrásra való hivatkozás;
• Az a fajta tartalomátvétel, amikor az eredeti szövegben található szavak, mondatok, egységek sorrendjét változtatja csak meg a szerző, és elmarad a forrásra való hivatkozás;
• A tartalmi idézés - tehát például egy elmélet, nézet vagy modell ismertetése a szerző saját szavaival - a felhasznált forrás megjelölése nélkül;
• A tartalmi idézés - vagyis egy dokumentumban olvasottaknak a szerző saját szavaival való megfogalmazása - forrásmegjelölés nélkül, és utalva egyben arra, hogy a leírt sorok az írásmű szerzőjének saját gondolatai;
• Az a helytelen idézési forma, amikor a szerző szó szerint idéz egy publikációból, és habár hivatkozik a forrásra, nem használ idézőjelet az átvett rész elején és végén (mivel amikor a szerző nem tesz idézőjelet, az azt jelenti, hogy a leírt sor(ok) a szerző saját megfogalmazása);
• Pontatlan, hiányos vagy helytelen a hivatkozott publikáció bibliográfiai adatainak megadása a szöveg közben.
• Pontatlan, hiányos vagy helytelen a felhasznált publikáció bibliográfiai leírása az irodalomjegyzékben;
• Hiányzik az irodalomjegyzék, vagy nem kerül be az irodalomjegyzékbe egy felhasznált publikáció bibliográfiai leírása;
• A szerző az általa készített írásműben olyan sok szó szerinti vagy tartalmi idézést alkalmaz, hogy a felhasznált publikációnak a nagy részét közli munkájában - függetlenül attól, hogy hivatkozik-e vagy sem".

Tehát a fenti felsorolásból látható, hogy nem csak az számít plágiumnak, ha más szerzőtől származó gondolatokat, sorokat nem hivatkozol le rendesen, hanem az is, ha a szakdolgozatodban helytelen az irodalomjegyzék (akár több okból kifolyólag is) vagy túlságosan is sokat hivatkozol egy szerzőre. Ez utóbbi elkerülése érdekében a szakirodalmi feldolgozás megkezdése előtt érdemes legalább 20-25 forrást összegyűjteni egy kb. 20 oldalas elméleti részhez.